Városismertető
Veszprém városa a Veszprémi-fennsíkon terül el, melyet északról a Bakony hegyvonulata, délről a Balaton-felvidék, keletről pedig a sík Mezőföld határol, Budapesttől nagyjából 110, Csopaktól 15, Székesfehérvártól 45 kilométerre. Kialakulásának története nagyjából az időszámítás előtti 5. évezredre tehető, mikor a mai Újtelep nevezetű városrész nyugati részén egy nagyobb kiterjedésű neolitikus település állt. A hagyomány szerint a város egykor öt dombra épült, de a fennmaradt leletek alapján valószínűbb, hogy elsőként a völgyeket telepítették be, aztán népesítették be a dombok területét is. A római korban ugyan a területen nem telepedtek le, ám közel hozzá, két településen is fennmaradtak nyomaik: Gyulafirátótnál villát, Balácán pedig villagazdaságot alapítottak. A veszprémi vár és a középkor elején még önálló vár körüli falvak („szegek”) az évszázadok során egyetlen településsé olvadtak össze. Nevének eredetét a nyelvészek a szláv eredetű „bezprem” szóhoz kötik, melynek jelentése: „dimbes-dombos”, amely utalhat a város természeti adottságaira.
Veszprém városát a „királynék városának is szokás emlegetni, Oka, hogy I. István feleségének, Gizellának ez a város jelentette kedvenc tartózkodási helyét, sőt később a püspökségek itt koronázták meg magyar királynéikat is.
A tatárjárást átvészelve, a török időkben sötét évtizedek köszöntöttek a lakosságra, melynek következtében a vár körüli települések elnéptelenedtek. A fejlődés a 18. század végén, 19. század elején érte el Veszprémet, főleg gabonapiacának köszönhetően a Közép- Dunántúl kereskedelmi központjává vált.
Érdekességek, látnivalók:
• Gizella-kápolna: Az egykor kétszintes kápolna jelenleg a város legrégebben álló, gótikus stílusú épülete, amely a várnegyedben, a nagypréposti palota és az érseki palota között helyezkedik el. A kápolnát ékesítő freskók a 13. században születtek, ezzel az ország legrégebbi freskói közé tartozik.
• A Főegyházmegye az ország legelső püspöksége volt, melyet I. István alapított, ám 1993 óta már érsekségként üzemel. Az épület egy 10. századi építmény alapjaira épült a 14. században, gótikus stílusban. Az egykori püspökök itt koronázták meg a királynékat, egészen Gizellától Zita királynéig. A Főszékesegyház védőszentje Szent Anna.
• Kittengerger Kálmán Növény- és Vadaspark: az ország történelmében harmadikként alapított állatkert egy egykori szeméttelep helyén létesült. Elkészüléséhez hihetetlenül rövid időre volt az alapítóknak, mindössze öt hónap alatt készültek el a kivitelezéssel 1958-ban. Nevét egy Afrika-kutatónak köszönheti, akinek emlékét egy mellszobor is őrzi a bejárat előtt.
• Petőfi Színház: a szecessziós stílusú épület, melyet Medgyaszay István tervezett, az ország első vasbeton szerkezetet alkalmazó színháza volt. 1908 szeptemberében avatták fel, ám Petőfi nevét csak 1920 óta viseli.
• Magyarországon elsőként Veszprémben alapítottak egyetemi rangú felsőoktatási intézményt, ahol a hallgatók jogot, bölcsészetet és teológiát tanulhattak. Az intézmény a Káptalani Főiskola nevet viselte. Oktatási színvonala rendkívül magas volt, a kor diplomatáit is itt képezték, ám 1276-ban Csák Péter seregei porig rombolták. Az épület azonban soha nem épült újjá.
• Veszprém városa számos fesztivállal várja az érdeklődőket, a Gizella-napok Művészeti fesztivált például minden év májusában tartják, a város történelmében is jelentős szerepet játszó Gizella királyné emlékére.
• A város Iszkaszentgyörggyel karöltve elnyerte a 2016. év Finnugor Kulturális Fővárosa címet is
• Örkény István Páratlan rendőrbravúr című egyperces novellájának helyszíneként a művész Veszprém városát jelölte meg.
• A megyeszékhely országszerte híres kézilabda csapatáról. A 2024-ben esedékes Olimpia kapcsán felmerült, hogy amennyiben az országunk rendezné az eseményt, Veszprém városában is biztosan tartanának kézilabda mérkőzéseket, amely a város számára semmilyen plusz beruházási terhet nem jelentene, hiszen Arénája bővítését régóta tervbe vették, kibővítve pedig alkalmas lenne a mérkőzések lebonyolítására
A környék konyhájára, a Balaton-felvidékre jellemző, hogy gyakran kerül gomba a fogásokba, tehát a „bakonyi” minden esetben azt sugallja, hogy gomba egészen biztosan van az ételben. Az ország egyik népszerű fogása, a bakonyi sertésszelet alapvetően egy sült paprikás- gombás mártással készült, omlósra sütött sertéstarja- szelet, ám manapság nem csak kizárólag tarjából készítik.