Városismertetés
A Magyarország nyugati részén fekvő Szombathely (ókori nevén Savaria) az ország egyik legrégebbi települése, melyet a „Nyugat Királynőjeként” is emlegetnek. Nevét annak köszönheti, hogy a hagyományokkal ellentétben, itt vasárnap helyett szombaton tartották a heti vásárokat. Területe a Kisalföld és az Alpokalja találkozásánál, a Gyöngyös- sík nyugati peremvidékén fekszik. Budapesttől való távolsága 220 km, a turisztikai szempontból jelentős Kőszegtől 20, az országhatártól pedig a trianoni békeszerződés eredményeként mindössze 10 km.
A település már az ősidők óta lakott, ezt az itt talált régészeti leletek bizonyítják. Kereskedelmi fejlettségét a kezdeti időszakban az úgynevezett Borostyánút közelségének köszönhette, mely a római kor egyik legjelentősebb kereskedelmi útvonala volt. A lakosság életét a történelem során nagy mértékben befolyásolta a vallás, számos keresztény kivégzésének adott helyet a település. A keresztényüldözésnek Nagy Konstantin uralma vetett véget. Elhelyezkedésének további eredményeként már a 19. századra vasúti csomóponttá vált. Jelenleg hat irányba futnak innen vonatok. A 20. században számos környező települést csatoltak Szombathely területéhez, mint Gyöngyösszőlős, Gyöngyöshermán, Herény, Kámon, Perint és Szentkirály települések.
Látnivalók, érdekességek:
• Számos fesztiválnak ad otthont Szombathely városa, mint például a Savaria Nemzetközi Táncverseny, a Savaria Történelmi Karnevál(mely a város több, mint 2000 éves múltját hivatott ünnepelni), és a novemberi Szent Márton hét
• Berzsenyi tér - 1797-ben Berzsenyi Dániel itt szavalt verset a környék nemeseinek, melynek elmékét a tér közepén álló Berzsenyi szobor őrzi. A tér oldalában található a Megyeháza is.
• Püspöki palota – a Templom téren álló, copf stílusban készült épület volt az első archeológiai múzeum
• Vasi Múzeumfalu: 39 zsúpfedeles házával és építményével a letűnt paraszti világ életmódját, kultúráját reprezentálja, ötvözve azt a horvát és német nemzetiségű falvak jellegzetes vonásaival, tematikus programok kíséretében
• Kámoni arborétum: Magyarország leggazdagabb fás szárú gyűjteményét az egykor önállóan működő Kámon falu területén, a Kámoni arborétumban tekinthetjük meg. A gyűjteményben több tucat juhar-tölgy és fenyőfajjal találkozhatunk, igazi ritkaságokkal együtt
• A Szombathelytől alig 10 km-re fekvő: jáki templom, a hazai román kori nemzetségi monostortemplomok legszebbike. Két zömök torony zárja közre a rendkívül díszes, bélletes főkaput.
• Az Iseum a ma ismert egyik legfontosabb római kori, keleti eredetű vallási emléke. Az épületegyüttest, amely az egykori Borostyánút mellett épült, az egyiptomi Isis Istennőnek szentelték. Feltárására első hullámban 1955-ben, majd a 2001 és 2010 közötti régészeti kutatások révén került sor.
• A kivitelezés alatt álló (M85-ös autóút) főútépítési projekt eredményeként 2016 végére a városnak gyorsforgalmi útkapcsolata lesz északra Pozsony és Győrön át Budapest felé
• A helyi önkormányzat az olasz Piacenza, a spanyol Cartagena és horvát Varasd (Varaždin) városokkal együtt vesz részt az „Városi területeken elhelyezkedő katonai objektumok fenntartható hasznosítása” elnevezésű projektben, melynek célja az egykori katonai laktanyák hasznosítása. A projekt ismertetésére 2016 februárjában került sor
• A ’70-es, ’80-as években Szombathely külföldön is híres volt kertészetéről, virággyáráról, ám az utóbbi 10 évben a méltán híres Kertészeti Tsz már egyáltalán nem üzemelt
• Nyílt titok, hogy a 2015-ös évben a brit Tata Motors gyáralapítási szándékkal vizsgálta Szombathely adottságait. Másik potenciális Range Rover gyár helyszínéül Debrecen városát jelölték meg.
Kizárólag Szombathely nevéhez nem, ám Vas megyéhez köthető több, jellegzetes őrségi ízvilágot képviselő étel is, mint például a megye nevét viselő, úgynevezett „vasi pecsenye”.
A vasi pecsenye elkészítéséhez kicsontozott sertéstarjára van szükség, melyet egy éjszakára tejes-fokhagymás-sós-borsos pácban hagyunk, majd pirospaprikás lisztbe forgatva, bő zsírban sütünk ki, végül pedig dödöllével tálaljuk.