Városismertető
Szolnok városa Magyarország észak-alföldi részén, a Zagyva torkolatánál, Budapesttől 100 kilométerre fekszik. Területén áthalad a Tisza folyó is. Története rendkívül messzire nyúlik vissza, már a paleolitikum korában is laktak a területen, nagy valószínűséggel facölöpökre fektetett „sátrakban” éltek. Elsőként 1075-ben jegyezték le a város nevét I. Géza garamszentbenedeki alapítólevelében.
A török hadjárat idején a szolnoki vár jelentős szerepet töltött be a végvárrendszer részeként, de sajnos végül török kézre került. Egészen 1685-is megszállva tartották a várat. A török jelenlét nyomán dzsámi, minaret és fürdő is épült, ám ezekből mára már csak a minaret maradt fenn. Az egykor nagy jelentőségű vár minden maradványát elhordták, megsemmisítették a Rákóczi- szabadságharcot követően. Az 1800-as években a város feltámadni látszott a hamvaiból, a Tisza szabályozása révén megindult a gőzhajózás, sőt Szolnokot Pesttel összekötő vasútvonal is létesült.
Látnivalók, érdekességek:
• A Református templom: a 19. századi templom alapkövének letételére 12893-ban került sor, majd egy évvel később, Sztehlo Otto tervei alapján el is készült. Stílusát tekintve neogótikus. Az építkezésnél használt vörös téglák különleges hangulatot kölcsönöznek: első ránézésre inkább hasonlítható egy erődhöz, mint egy templomhoz.
• A Városháza helyén már az 1880-as évek elejétől fogva állt egy épület, amely azonban többszöri átalakítás után csak a 19. század vége óta ad otthont a Városháza intézményének. Egykor Kossuth Lajos a Városháza épületének erkélyéről szólította meg Szolnok lakóit, ennek emlékét az épület falára kihelyezett emléktábla még ma is őrzi.
• Tanúhegy emlékmű: a 9 rétegű betonból készült emlékmű Szolnok történelmének fontosabb eseményeit, állomásait hivatott bemutatni. A domborművek készítői: Gyurcsek Ferenc szobrászművész és Kampis Miklós építész. Munkájuk születése1975-re tehető.
• A Molnárfecsketelep Szolnok egyik büszkesége, legjelentősebb természeti értéke, amely a lakosság és a természet harmóniáját hivatott közvetíteni. A régi építésű házak balkonjai alá a molnárfecskék előszeretettel építették meg fészkeiket. A lakosság azonban a fészkek leverése helyett, guanófogó tálakat helyeztek a fészkek alá, ezzel elkerülve az esetleges bosszússágokat. Szolnok városa kitűnő lakóhely a fecskék számára, a közeli Zagyva és a Tisza árterei kimeríthetetlen ételforrást biztosítanak a madarak számára.
• A Szolnoki Művésztelep, amely 2016-ban ünnepli a 114. évi fennállását, nem más, mint a Tisza- Zagyva torkolatánál fekvő, varázslatos őspark áltat körülzárt kolónia. A kulturális élet ma is működő élettere, mely folyamatos képzőművészeti rendezvényekkel, kiállításokkal és fesztiválokkal várja az érdeklődőket.
• A Tiszavirágzás jelensége: A kérészek (más néven tiszavirágok egykor Európa- szerte elterjedt rovarok voltak, ám mára Nyugat- Európában csaknem teljesen eltűnt a tiszavirágok „násztánca”. A kérészek ősi eredetű rovarok. Különlegességüket az életük adja: a lárvák három-négy éven keresztül fejlődnek a folyók partfalában, majd kifejlett állapotban hihetetlenül rövid ideig, mindössze néhány órát léteznek, majd a párzást követően rögtön el is pusztulnak.
• A Belvárosi Plébániatemplom és Kolostor: a város egyik legjelentősebb emlékműve. Stílusában barokk jegyeket hordoz, építtetése (Giovanni Battista Carlone egri építész tervei szerint) az 1724 és 1757 közötti időszakra tehető, ám a tornya csak 1835-ben készült el.
• A Sarlós Boldogasszony Görög Katolikus Kápolna:, ismertebb nevén Partos Kápolna a megyeszékhely legrégebbi építészeti emléke. Építtetése egy német kegyúrnak, Kilian -nak köszönhető. Az épületet a történelem során többször újjáépítették, harangját 1824-ben kapta. Jelenlegi állapotában 1991 óta áll fenn.
• Ahogy sok hazai nagyvárost, Szolnokot is elérte a „kerékpárút hálózat fejlesztési láz”, melynek köszönhetően Európai Uniós finanszírozással, 2015 eleje óta a város lakossága modern kerékpárutakat használhat
A Szolnoki habos ishler
A méltán népszerű, eredetileg osztrák édesség mára már rengeteg ízben, formában készül, ám Szolnok városának sikerült egy igazi különlegességgel szolgálnia. Ahogy a neve is mutatja, a különbség a hagyományos és az új, szolnoki csoda között a töltelékben rejlik, ugyanis kizárólag Szolnokon készítik habos töltelékkel ezt a süteményt. Kezdetben egyetlen helyen lehetett kapni, ám a hatalmas sikeren felbuzdulva, a helyi cukrászdák mind felvették a kínálatukba. A sütemény mára világszerte kuriózumnak számít, Európa-szerte vannak hódolói a csokis-habos finomságnak. Eljutott már a sütemény Ausztriába, Olaszországba, Franciaországba, Görögországba, sőt, az Egyesült Államokba is.
Receptje:
Tésztáját pontosan ugyanúgy készítjük, mint a hagyományos linzertésztát. A töltelékhez azonban lekvár helyett, csupán porcukorra, tojásfehérjére illetve citromra lesz szükség. ?Iután a hozzávalókat kemény habbá vertük, a kész habot kettő linzertészta korong közé helyezzük, majd az egészet csokiba mártjuk.