Városismertető
Székesfehérvár a közép-dunántúli régió középpontjában, Budapesttől nagyjából 60, a Velencei-tótól pedig 15 kilométerre terül el. Neve egykor egyszerűen csak Fehérvár volt., amely valószínűleg az I. Géza által építtetett vár fehér köveire, falaira, míg a később hozzácsatolt „székes” jelző pedig valószínűleg a királyi trónra utalt.
Fehérvár az egyik leggazdagabb múltú magyar város az egykori helyi királyainak illetve a terület stratégiai fontosságának köszönhetően. A középkorban királyi székhelyként, koronázó városként, a Magyar Királyság egyik központjaként szolgált, valamint itt őrizték a koronázási jelvényeket, a kincstárat és a levéltárat is. A várost a fent említetteknek köszönhetően gyakran a „királyok városaként” is emlegetik. 1526-ig 43 magyar királyt koronáztak, és 1540-ig 15 királyt temettek el Fehérváron. Belvárosa műemlékekben és látnivalókban gazdag. Napjainkban Magyarország egyik legfejlettebb nagyvárosa stabil gazdasággal, élénk sport- és kulturális élettel. Székesfehérvár mindezeken felül ráadásul egyházi emlékekben is rendkívül gazdag, ezért a „templomok városaként” is szokás emlegetni, hiszen ma mintegy harminc vallási épület található a városban.
Területe már az újkőkorszakban lakott volt, ám a város alapításának ideje csak 972-re tehető, mikor I. Géza fejedelem a Gaja-patak és a Sárvíz által táplált mocsarakból kiemelkedő szigeteken megalapította Fehérvárat. Területe nagyjából a mai belvároséval egyezik meg. A török uralom a megyeszékhelyen egészen 1688-ig elhúzódott. A felszabadulás után ugyan korábbi fényét nem sikerült visszanyernie, de a 18. századra a régió egyik legfontosabb központjává nőtte ki magát, a város újabb virágzását élte.
A város kivételes közlekedés-földrajzi helyzete mellett fejlett iparának is köszönhette, hogy a második világháborúban az ország egyik legpotenciálisabb célpontja lett a szőnyegbombázásoknak, így tehát Fehérvárt a világégés után szinte a nulláról kellett újjáépíteni. Az újjáépítéseknek köszönhetően a város újra felvirágzott,az ipar fejlődésnek indult, a kultúrára újabb igények jelentkeztek.
„A magyar Szilícium-völgye” elnevezést pedig annak köszönheti, hogy a rendszerváltást követően a magyar városok gazdasága sorra omlott össze, ám Fehérvár korán felismerte a problémát, így a városban már az 1990-es évek elején modern ipari parkok kiépítéséhez fogtak, illetve multinacionális vállalatok is megjelentek. A sikeres beruházásoknak köszönhetően a média ragasztotta a városra az említett elnevezést.
Látnivalók, érdekességek:
• Keresztelő Szent Iván templom, vagyis a gyakran rác, illetve palotavárosi templomként is emlegetett épület 1770 és 1780 között készült, barokk stílusban. A skanzen kialakításáért és a templom felújításáért 1989-ben elnyerte az Európa Nostra fődíját.
• Nagyboldogasszony bazilika, (egyéb ismert nevei: Szűz Mária-bazilika, királyi bazilika, koronázó bazilika, főbazilika) a középkori Európa egyik legnagyobb épülete volt, melyet István király kezdett el építtetni az államalapítást követően. A rendkívüli gazdagságnak örvendő bazilika az évszázadok során folyamatosan megújult, ám történetének a török időszak ostromai vetettek véget.
• A Fekete Sas Patikamúzeum, amely a Szent István Király Múzeum állandó kiállításaként üzemel, az 1746 és 1971 között működő Fekete Sas Patikát, és annak kétszáz éves történetét jeleníti meg a korszerű, barokk stílusú bútorzatával, gyógyszerészeti eszközeivel.
• Püspöki Palota: a részben copf és részben empire stílusú építmény, amely a székesfehérvári egyházmegye központja, 1788 és 1801 között épült a mai Városház téren. Az épület olyan nevezetességeknek is helyet ad, mint a Püspöki Könyvtár, mely körülbelül 40.000 kötetet számlál a középkori kódexekkel és ősnyomtatványokkal együtt. AZ épület előtti téren az Országalma tekinthető meg melyen az alábbi felirat díszeleg: „Libertates Civitatis Albensis a S. rege Stephano concessae”.(Jelentése: a város a szabadságjogait Szent Istvánnak köszönheti.)
• A 2015-ös évben két helyi völgy is helyi védettséget kapott, név szerint az Aszal völgy (mely ritka növénytársulásoknak ad otthont) és a Jancsár-völgy (mely a löszgyepi maradványok életközösségének ad otthont, illetve tájképi és esztétikai értékei is rendkívüliek).
A fehérvári sütemény
A sütemény több néven is ismert, mint mazsolás ostyasütemény és mazsolás őzgerincsütemény. Kifejezetten csúnyának mondható, mégis népszerű a helyiek körében. Néhány perc alatt elkészíthető tojás, cukor, margarin, mazsola, kakaópor, étkezési keményítő és ostyalap felhasználásával.
Elkészítése:
• Egy lábasban a tojásokat és a cukrot elkeverjük. Hozzákeverjük a margarint. Kis lángon felolvadásig keverjük.
• Hozzátesszük a keményítőt, a kakaót és a mazsolát. Jól összekeverjük és levesszük a tűzről.
• Beletördeljük az ostyát. Elkeverjük benne.
• Egy őzgerinc formát alufóliával kibélelünk. Kicsit megnedvesítjük és beleöntjük a masszát. Lenyomkodjuk, majd egy napig hűtőben érleljük