Szeged

Csongrád megye székhelye
Területe:280, 84 km2
Lakossága: 162.593 fő

Városismertető


Szeged, vagyis a „Napfény városa” a Dél-alföldi régióban, a Tisza és a Maros találkozásánál, Budapesttől 170 km-re helyezkedik el, közel a déli határhoz. Röszke mintegy 15 km-re húzódik a várostól. Történelme egészen az újkőkorig nyúlik vissza, ám az első írásos emlékünk 1183-ból került elő. A tatárjárás idején a város lakossága a közeli mocsarakba menekült, majd a veszély elmúltával visszatértek és igyekeztek helyreállítani az elpusztított területet. Városképének alakulásában egy 19. századi esemény, az 1987-es nagyárvíz játszott meghatározó szerepet, melynek következtében a város épületeinek nagy része megsemmisült, (az 5723 házból csak 265 maradt épen) a legtöbb épület tehát ezután épült. Legjelentősebb ipari ágazata az élelmiszeripar. Ipara mellett azonban kulturális és oktatási szempontból is jelentős, egyetemi város révén az ország legjobb minősítésű egyeteme működik itt Szegedi Tudományegyetem néven. Területe az 1970-es években jelentősen megnövekedett, mikor öt, a közvetlen szomszédságában lévő községet ((Algyőt, Gyálarétet, Kiskundorozsmát, Szőreget és Tápét) a városhoz csatoltak, ám Algyő azóta már önálló településsé vált.

Látnivalók, érdekességek:

•    A szegedi Fogadalmi Templom építését az árvizektől való menedék létrehozásának céljából kezdték meg 1913-ban. A neoromán stílusú épület Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján készült el Felszentelésére 1930-ban került sor. Érdekessége, hogy ám az építési munkálatok már 1913-ban megkezdődtek, alapkövének ünnepélyes letétele csak 1914 júniusára datálható.

•    Anna Gyógy-, Termál-, és Élményfürdő: a Szeged belvárosában található neoreneszánsz, műemlék fürdőépület egy, a Magyar Fürdőszövetség által 4 csillagosnak minősített gyógyfürdő. Az Anna kút vizét már 1927 óta hasznosítják fürdőzésre, ám a gyógyvízi minősítést csak 1938-ban nyerte el az 58 fokos Anna-víz, melyet ivó- és fürdőkúraként egyaránt alkalmaznak. 

•    A Szegedi Fegyház és Börtön (közismert nevén "Csillagbörtön") a város büntetés-végrehajtási intézeteként szolgál. Maga az épület az eredeti tervek szerint 3 különálló, funkcionális részből tevődött össze: a törvényszéki fogházból, a büntetőtörvényszéki palotából és végül a kerületi börtönből. Elnevezését a kerületi börtön csillag alakú kialakításának köszönheti.. Az épület átadása 1885-re tehető, amely azóta is töretlenül üzemel.

•    Szeged és környéke méltán híres a fűszerpaprika termesztéséről és feldolgozásáról. Magyarországi „vetélytársaként” Kalocsa városa tekinthető. Az őrölt paprika mellett más, világszerte exportált terméket is magáénak tudhat Szeged városa, mint a szegedi fapapucs vagy a Pick Szalámigyár termékei. 

•    Egyik legfőbb vonzereje Magyarország legnagyobb szabadtéri színháza. a nyaranta megtartott Szegedi Szabadtéri Játékok, mely 1931 óta kerül minden évben megrendezésre. Műfajok szempontjából az előadások választéka rendkívül színes, találkozhatunk, operával, prózával, dalversennyel és hangversennyel egyaránt. 2016 nyarának szabadtéri színházprogramjában az alábbi darabok szerepelnek: A bolygó hollandi, Drakula utolsó tánca, Én és a kisöcsém, Mamma Mia!, A nyomorultak, Ének az esőben, Tévedések vígjátéka.

•    Villamosközlekedés már 1908-tól üzemel Szeged városában, ám a kezdetekben a személyszállításon kívül a teherszállítás is a szerepkörébe tartozott. A teherfuvarozó szerep az évek során egyre inkább háttérbe szorult, majd 1971-re teljesen meg is szűnt. Jelenleg a városban öt villamosvonal, harminchárom buszvonal és hat trolibuszvonal üzemel.

•    Sportok terén rendkívüli jelentősége van a „Napfény városában” a kajak- és kenusportnak. A város mellett, színvonalas evezőspályán, az úgynevezett Maty-éren található a Gróf Széchenyi István nevét viselő, Nemzetközi Kajak-kenu és Evezős Olimpiai Központ, melyben számos rangos sporteseményt tartanak. 1998, 2006 és 2011 folyamán itt tartották például a Kajak-kenu világbajnokságot. 

•    Minden év szeptemberének a legelső hétvégéjén megrendezésre kerül a Nemzetközi Tiszai Halfesztivál, amely színes programokkal várja az érdeklődőket. A programok közül a legnagyobb népszerűséget az amatőr szakácsok számára hirdetett halászléfőző verseny élvezi, melyet a Szegedi Partfürdő területén, a Tisza közvetlen szomszédságában rendeznek meg.

A szegedi halászlé

Szegedet gyakran a halászlé fővárosaként is emlegetik, hiszen itt készül hazánk legízletesebb halászléje: Ízletességét az elkészítéséhez használt sokféle hal adja, mint ponty, busa, keszeg, csuka. Fazékban és bográcsban egyaránt elkészíthető. Elkészítéséhez hagymára, szegedi őrült paprikára, paradicsomra, paprikára, sóra, borsra, egy kevés zsírra, valamint jó sok halra és annak belsőségeire lesz szükségünk, hiszen a hal adja az alaplé sűrűségét. A bajai halászlével ellentétben, a szegedibe nem szokás tésztát főzni.