Városismertető
Kecskemét városa Budapesttől 85 km-re, Ceglédtől 33, Szegedtől 84 km-re helyezkedik el a Duna- Tisza közében, az ország legnagyobb területű megyéjében. A város mondhatni az ország középpontjában terül el, így onnan viszonylag gyorsan juthat el hazánk minden szegletébe.
Elnevezésének eredetét a kutatók a „kecskejárás”szóösszetételből eredeztetik. Emellett szól érvként, hogy az egykori történelmi forrásokban Kecskevárosként emlegették a területet. (A város címerén is egy bak található.) Története egészen a bronzkorig, nyúlik vissza, ebből az időből előkerültek egy urnatemető maradványai is. Elhelyezkedésének köszönhetően kereskedelmi szempontból hamar fontos tényezővé vált. A török időszak Kecskemét lakosságát is elérte, ám helyzetük kiváltságos volt, hiszen közvetlenül a budai pasa védelmét élvezték. A török hódoltságot ugyan átvészelte, ám a Rákóczi- szabadságharc hatalmas pusztításokat eredményezett a területen. A város látványos fejlődése a 19. század végére indult meg, a szőlőtermesztésének köszönhetően.(Az ország jelentős részében elpusztult ekkor a szőlőállomány a filoxéliavész miatt, ám az itteni, homokos talajon a fertőzés veszélytelennek bizonyult.) A fejlődésnek az 1929-33-as nagy gazdasági világválság szabott gátat, ám a szocializmus idején újra rohamos fejlődést figyelhetünk meg Kecskemét tekintetében.
Érdekességek, látnivalók:
• Kiemelkedő építmény a copf stílusú Öregtemplom, más néven Nagytemplom, vagy hivatalos nevén Urunk mennybemenetele társszékesegyház, mely hosszú időre az alföldi templomok mintaképe lett. Ez Kecskemét város és a Kiskunság legnagyobb temploma.
• A város legrégebbi, ma is álló épülete a 13. századi, eredetileg gótikus stílusú Szent Miklós-templom, más néven a Barátok temploma, vagy Ferences temploma a katolikus hitközösség fontos színtere. Az idő során számos bővítésre, újjáépítésre is sor került, jelenlegi formáját 1974-ben nyerte el.
• A Városháza Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján készült el 1893 és 1897 között, szecessziós stílusban. A stílussal kapcsolatban azonban nem egyeznek teljes mértékben a szakértői vélemények. Lechner Ödönnek saját elmondása szerint öntudatosan egy magyar stílus megteremtése volt a célja az épület megtervezésekor. A homlokzat közepén harangjátékot helyeztek el, amely napközben minden órában Kodály Zoltán egyik darabját (Háry szviftjét) játssza el
• Kecskemét turisztikai szempontból rendkívül jelentős, ugyanis nyaranta a város főterén szinte folyamatosan találkozhatunk valamilyen fesztivállal, rendezvénnyel, vásárral. Kecskemét különösen a németek és hollandok körében népszerű turisztikai célpont.
• Minden második évben megrendezésre kerül a város melletti katonai repülőtéren a Kecskeméti Nemzetközi Repülőnap is, amely szintén rengeteg érdeklődőt vonz.
• A város tömegközlekedését buszhálózat biztosítja, melynek kapcsán jelenlegi fejlesztésként 2016 tavaszáig 70 buszmegállóban intelligens utastájékoztatási rendszer épül ki Európai Uniós támogatásból
• A tervek szerint a 2017-es évben készül el az egykori Izsáki úti kórház területén a Kecskeméti Főiskola negyedik kara, a Gazdálkodástudományi Főiskolai Kar. Finanszírozója pedig a Magyar Nemzeti Bank alapítványa.
• A kecskeméti barackpálinka mára hungarikummá vált, eredetvédett magyar pálinka. A „kecskeméti” eredetmegjelöléssel ellátott barackpálinka alapanyaga kizárólag Kecskemét környéki kajszibarack lehet.
• A város legjellegzetesebb épülete az úgynevezett Cifrapalota, mely 1902-ben épült, szecessziós stílusban. Egykori bérházban korábban üzletek, lakások és kereskedelmi kaszinók működtek benne, ma azonban a Kecskeméti Képtárnak ad helyet, illetve múzeumként is üzemel.
Az épületről egy kedves gyerekdal is szól, melynek szövege a következő:
"Cifrapalota
zöld az ablaka
gyere ki te tubarózsa!
Vár a viola.
Kicsi vagyok én
majd meg növök én
esztendőre vagy kettőre legény leszek én."