Városismertető
Kaposvár, vagyis a Dunántúl egyik legjelentősebb városa, Magyarország dél-dunántúli részén, a Kapos folyó két partján fekszik. A település a Somogyi-dombságban terül el, vagyis ahogy az ókori Róma is, a település hét dombra épült. Budapesttől való távolsága 185 km, míg a Balatontól 50, Pécs városától pedig 60 km. Ezt a területet korábban, nagyjából tízmillió évvel ezelőtt a Pannon-tenger borította, ám a kiszáradás utáni mocsaras környékre már az időszámítás előtti 5. évezred környékén települtek lakosok. A város elnevezése két szó összeolvadásából, a „kapu” és a „vár” szó egyesüléséből eredeztethető. Neve írásban elsőként 1009-ben, a város alapítólevelében lett lejegyezve.
Történelmét tekintve a török előrenyomulás Kaposvárt sem kímélte. A nehezen megközelíthető, sokáig bevehetetlennek tűnő, biztonságot nyújtó várat, ötnapi folyamatos ostrom után sikerült török kézre keríteni. Kaposvárt a 18. században, a törökvészt követően újjáépítették, azonban korábbi helyétől kicsit távolabb, a dombságtól északabbra, egy magasabban fekvő területen. Nem csupán a város lakossága nőtt a fejlesztéseket követően, hanem a XX. században a területe is. 1950-ben hozzácsatolták Kaposszentjakabot, 1970-ben Kaposfüredet, Toponárt végül pedig 1973-ban Töröcskét.
A város iparának meghatározó ága az élelmiszeripar, az első világháború alatt főként a Balkán országaiba és Angliába exportálta termékeit. Legfontosabb terméke a cukor volt. Mára az országban egyedül Kaposváron üzemel cukorgyár.
Első felsőoktatási intézményét a 20. században alapították, mára egyetemi városnak tekinthetjük. A Kaposvári Egyetemet az ezredfordulón alapították, mely jelenleg az ország egyik legmodernebb felsőoktatási intézménye.
Érdekességek látnivalók:
• Kaposvárott élénk kulturális élet zajlik. Itt működik az ország legnagyobb és egyik legnevesebb színháza, a Csiky Gergely Színház (egykori nevén Nemzeti Színház), amelyben évtizedek óta nemzetközileg elismert alkotómunka folyik. A magyarországi szecesszióépítészet kiemelkedő alkotása nevét a drámaíró, műfordító Csiky Gergelyről kapta. Az épület a mai Rákóczi téren, Kaposvár belvárosában található.
• A Dorottya- ház a XVIII. században épült, barokk stílusban az Esterházy család uradalmi központja gyanánt, hogy innen igazgathassák Somogy megyei birtokaikat. Nevét Csokonai Vitéz Mihály Dorottya, vagyis a dámák diadalma a Fársángon című vígeposza alapján kapta, melynek cselekményét ide helyezte a költő.
• Városháza: A főtéren található építmény jelentős része már 1903-ban elkészült Kopeczek György és Kertész Róbert tervei alapján, átadására azonban csak 1904-ben került sor. Az épületben ma a városi önkormányzat testületei és hivatalai működnek.
• A Nagyboldogasszony-székesegyház (közismert nevén: Nagytemplom) a város legszebb épülete, a katolikus hitközösség egyik jelképe. Tandor Ottó tervei alapján épült 1885 és 1886 között neoromán stílusjegyeket hordozva magán. Főtornya Somogy megye legmagasabb épülete a maga 63 méterével.
• A Kaposvári Virágfürdő a Dunántúl legnagyobb élmény- és gyógyfürdője. Gyógyvizét 1967-ben tárták fel, amely többek között mozgásszervi megbetegedések, trombózis utáni állapot, húzódások gyógykezelésére és baleseti sérülések utókezelésére alkalmas. A nyári szezonban 17 féle, összesen 46 darab látványelemmel várja a látogatókat.
• 2008-ban a Magyar Televízió közönségszavazásán Kaposvár elnyerte „Az Év Települése” címet.
• Kaposvárt szokás a virágok városának is nevezni, az itt élők ugyanis valami különös vonzódást mutatnak a természet iránt, szinte szimbiózisban élnek vele. A természethez való vonzódás szép példája és egyben igazán kedves ötlet, hogy 2001 óta az összes itt született gyermek nevét felvésik egy emlékműre, amely az "Életfa" nevet viseli.
• Minden évben számos fesztiválnak ad otthont a megyeszékhely, melyek közül néhány példa:
o a májusban megrendezésre kerülő Festők Városa Hangulatfesztivál
o a Nemzetközi Labdarúgó Fesztivál
o a Kaposvári Nemzetközi Kamarazenekari Fesztivál, amely néhány év alatt világhírűvé nőtte ki magát.
• A város közlekedésének fejlődésében 2015 egyik nagy eseménye volt, hogy az országban elsőként a város összes buszát újra cserélték. Az új, gázzal üzemelő, alacsonypadlós járművek bordó színéről a város lakói dönthettek szavazásos formában.
• Kaposvár sportélete igazán sokrétű, a „Nemzet Sportvárosa” és a „Lovassportok települése” címekkel is büszkélkedhet. Évente több alkalommal itt Európa-szintű versenyeket is rendeznek.
• Magyarország egyetlen helye, ahol húsukért tartanak szamarakat Kaposvár mellett található, Bőszénfán. A vadfeldolgozó a Kaposvári Egyetem tulajdonában van. Az egyik közeli étteremben, a Zselicvad étteremben steaket és szamárragut is készítenek belőle. A szamárhúson felül itt számos húskülönlegességet kínálnak, mint birka, kecske, vizibivaly és szürkemarha ételek.