Városismertető
Debrecen az ország harmadik legnagyobb városa, mely három falu összeolvadásából (Boldogasszonyfalva, Szentlászlófalva és Debreczun) jött létre. 1849-től, majd 1944-től újra Magyarország fővárosa is volt. A történelem során „kálvinista Róma”-ként is gyakran emlegetett (oka, hogy a 16. századra már a teljes lakosság protestáns volt) város Budapesttől keletre, 230km-re fekszik, nem messze (mintegy 35 km-re) a román határtól. Rengeteg forrás cívisvárosként is emlegeti.(Cívis jelentése: középkori városok polgárjoggal rendelkező polgárai.)
Története jóval a Honfoglalás előtti időkig nyúlik vissza, ugyanis már az ókori időkben is számos különböző népcsoportnak - például a gótok, gepidák, vandálok- szolgált lakhelyéül, azonban a Honfoglalás óta főként magyarok által lakott a szóban forgó terület. Neve írott forrásban elsőként 1235-ben jelent meg. Elnevezése nagy valószínűséggel a török eredetű Débrésün (jelentése mozogjon, éljen) szóból ered. Kezdeti sikereit a 15. századi uralkodóktól elnyert kiváltságainak köszönhette, mely a vásárok tartására is feljogosította. A vásároknak köszönhetően megindult a város kereskedelme, mely biztosította annak folyamatos fejlődését. Debrecen az Alföldet Erdéllyel és a Felvidékkel összekötő kereskedelmi utak mentén feküdt, emellett a legjelentősebb német piacokra is szállították.
Látnivalók, érdekességek:
• Református Nagytemplom –a Kossuth téren áll, klasszicista stílusú, itt hirdették ki a Habsburgok trónfosztását. A templom előtt Kossuth Lajos szobra áll.
• Református Kollégium - később főiskolai rangra emelkedett. Oratóriumában tartotta ülését 1849-ben a képviselőház és 1944-ben az Ideiglenes Kormány. Móricz Zsigmond ebben a kollégiumban töltött éveit írta meg a „Légy jó mindhalálig"-ban.
• Déri Múzeum - több Munkácsy-kép mellett itt tekinthető meg a híres trilógia: Ecce Homo, Krisztus Pilátus előtt, Golgota
• Szent Anna Székesegyház - II. János Pál pápa 1993-ban az új Debrecen-Nyíregyháza egyházmegye püspöki székhelyévé tette Debrecent. Székesegyháza a Szent Anna templom lett.
• Nagyerdő - még ma is az Alföld háborítatlan ősi erdeinek részbeni maradványa. Itt van a Debreceni Egyetem, mely az ország legrégebb óta, megszakítatlanul működő egyeteme.
• Magyarországon összesen négy városban működik villamosközlekedés, Debrecen egy ezek közül a maga két villamosvonalával.
• A német Meiningen, az angliai London, a texasi Brownsville és az oregoni Josephine megye buszhálózata mellett előkelő helyen szerepel Debrecen közlekedési hálózatának térképe is, egy, a nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem értelmezhető közlekedési térképek listáján
• Minden év augusztusának 20. napján kerül megrendezésre a város legnépszerűbb, kezdetben egynapos, ám ma már egy teljes hétig tartó turisztikai eseménye, a Virágkarnevál, melyre nagyjából félmillióan érkeznek Debrecen városába.
• A város közlekedésfejlesztési projektjének részeként 2015 decemberében bejelentették, hogy 2016 áprilisától a Lufthansa légitársaság közvetlen járatokat indít Debrecen és München között. Ezzel a fejlesztéssel már (a már működő menetrend szerinti járatokkal együtt) Debrecen a világ bármely pontjáról megközelíthetővé válik maximum egyszeri átszállással.
• 2016 januárjában a város polgármestere bejelentette, hogy Debrecen benyújtja pályázatát a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címre
A debreceni páros kolbász
Az eredetileg marhahúsból készült,(A sertéstenyésztés térhódításával azonban megszűnt marhahús egyeduralma a kolbászban, sőt a XX. század elejére arányaiban is háttérbe szorult) később azonban három másik változattal is ismertté vált népi eredetű étel mára már hungarikummá vált.
• Tradicionális változat: 100 százalék marhahúsból készült Debreceni páros kolbász.
• Standard változat: Kb. 30 százalék marha és 70 százalék hússertés vagy mangalica húsból készült Debreceni páros kolbász.
• Prémium változat 100 százalék hússertés vagy mangalica húsból készült Debreceni páros kolbász.
A kolbász receptjét elsőként 1892-ben rögzítette Zilahi Ágnes a Valódi magyar szakácskönyv című könyvében, mely a következő:
„ A debreczeni kolbászhoz kövér és sovány disznó hust vegyesen kell használni. A hust egy hosszu, kerek fenekű teknőbe tegyük bele, egész nagy darabokban meghagyva. A két kézbe két éles, hosszu pengéjű kést fogjunk és azzal a hust hosszában addig vagdaljuk, mig az egész hus szép apró részekre oszlik. A kolbász hus igy készitve sokkal jobb, mint bárddal megvagdalva. A "debreczeni" kolbászt nem szokás igen apróra vágott husból késziteni, mert ha nem apró a hus, levesebb a kolbász. Mikor a hust megvagdaltuk, tegyünk bele paprikát sót és borsot izlésünk szerint; de ügyelve hogy tulságosan meg ne füszerezzük. Kevés apróra vágott fokhagymát is lehet bele tenni, de a foghagyma el is maradhat. Tiz kiló hushoz tegyünk egy liter vizet is, azzal együtt gyurjuk jól el a fűszeres hust, azután a kolbász töltő bádog csövet tegyük tele hussal, a cső végére huzzuk fel a szépen kitisztitott kolbászhoz való disznó belét és töltsük meg jó keményen a hussal a kolbászokat, egy napig hagyjuk szikkadni és csak azután tegyük füstre, a hol elég ha két napig áll. Használatig rakjuk jó szellős kamarába. ”