Városismertető
Hazánk fővárosa Budapest, mely egyben az ország legnagyobb és legnépesebb városa is. Története a kelta körig nyúlik vissza, hiszen Budapest egykor kelta település volt. A magyarok érkezése a területre a 9. századra tehető, ám az általuk létrehozott város a tatárjárás során teljességében elpusztult. A 15. századi újjáépítését követően a magyarországi reneszánsz humanizmus központjává vált. A fellendülést követően azonban sötét korszak következett, közel 150 évig török hódoltság alá tartozott a város. Kiűzésük után, a 18.-19. században a város újabb életre kelt, a kiegyezést követően az Osztrák- Magyar- Monarchia fővárosa lett. Pest és Buda egykor különálló városok volta, őket csak a reformkor óta emlegetjük együtt. Egyesítésükre tehát 1873-ban került sor. A Buda elnevezés az Árpád-korban az ókori Aquincum település helyére épített római település jelölte, míg a Pest elnevezés legelfogadottabb magyarázata alapján a budai Gellért-hegyhez kapcsolódik. A szó jelentése ugyanis szlávul „barlangot, sziklaüreget” jelent, illetve a magyar nyelvben régen a kemencét is pestnek nevezték. Így lehetett a hévizes barlangot („forró kemencét”) rejtő mai Gellért-hegy Pest-hegy, a hegy lábánál ősidők óta használt folyami átkelő pedig Pest-rév, és innen kaphatta végül a túlparton létrejött település a nevét.
Földrajzi elhelyezkedését tekintve a Duna jobb és bal partján helyezkedik el, melyet nyugati oldalról a Budai hegység, keleti oldalról pedig a Pesti-síkság határol. Agglomerációs körzetébe 81 város tartozik.
A főváros eredetileg tíz kerülettel rendelkezett, melyeket Pest, Buda és Óbuda egyesítésekor hoztak létre, melyekből hét Pesten, a maradék pedig Budán és Óbudán terült el. A kerületek bővítésének első hullámára az 1930-as években került sor, mely négy új kerületet eredményezett. A mai, huszonkét kerület az 1950-es években került kialakításra.
A városhoz kapcsolódó első írásos emlékeink az időszámítás előtti 89-ben alapított Acquincumhoz, vagyis a mai Óbuda területéhez, annak helyőrségéhez kapcsolódnak.
Érdekességek, látnivalók:
• A főváros jelenleg 837 műemlékkel büszkélkedhet, amely megjeleníti a legtöbb európai művészeti stílust.
• Budapest több helyszíne is már a világörökség részét képezi, mint például a Duna-part látképe, az Andrássy út, a Hősök tere, a Budai Várnegyed, a Földalatti Vasút (mely a londonit követően a világ második legrégebbi földalatti vasútvonala). Világörökségi helyszínei mellett, turisztikai szempontból még rendkívül jelentősek a fővárosi gyógyfürdők, melyekkel Budapest kivívta a világ legtöbb fürdőjével rendelkező városa címet is.
• A Szent István bazilika hazánk egyik legszebb, legjelentősebb egyházi illetve idegenforgalmi nevezetessége. Ennek okai: névadója a Szent király, az állam alapítója illetve művészeti, történelmi, műemléki értéke rendkívüli. Az épületet 1851.augusztus 14-én kezdték el építeni Hild József vezetésével. A munkálatokat haláláig folytatta, 1867-ig.Ezután a pest város tanácsa Ybl Miklósra bízta a templom tovább építését, aki a befejezéséig folytatta, de a belső és képzőművészeti munkálatokat már Kauser József fejezte be 1905-ben
• A VII. kerületi Dohány utcai Zsinagóga vagy, ahogy a köznyelvben is becézik a „Nagy” Zsinagóga Európa legnagyobb zsinagógája. Az egykori zsidó negyedben áll. A főváros kulturális életében is aktív szerepet tölt be, hiszen számos koncertet, rendezvényt szerveznek itt. Az építésére pályázatott írtak ki, amit Ludwig Förster német építész nyert meg. 1854 és 1859 között épült, ami akkoriban rekordidőnek számított.
• A Mátyás Templom vagy más néven a Budavári Nagyboldogasszony templom, Budapest 1 kerületében található a Szentháromság téren. Az első építési szakaszban (1255-1260) épült fel a főszentély, a mellékszentély, az álkereszthajó és a menyasszony kapu Villard de Honnecourt irányításával. A templom teljessé válása a második építkezési szakaszban valósult meg (1260-1269 között).
• Budapesten számos tér található, melyek közül a legjelentősebbek a Hősök tere, a Kossuth Lajos tér, a Szabadság tér, a Szent István tér, a Deák Ferenc tér, a Vörösmarty tér, és az Erzsébet tér. A hősök tere az Andrássy út végén helyezkedik el, melynek közepén áll a Millenium emlékmű. A teret körülvevő épületek is rendkívüli kulturális jelentőséggel bírnak, itt található a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok is. A Hősök terétől néhány perc sétával érhető el a Budapesti Fővárosi Állatkert illetve a város egyik legszebb fürdője, a Széchenyi fürdő is.
• A város híres a pezsgő kulturális életéről is, az év minden szakaszában számos koncertnek, kiállításnak, táncelőadásnak és fesztiválnak ad otthont. Leghíresebb fesztiváljai: a Sziget Fesztivál, amely mára egy Európa- szerte híres fesztivállá nőtte ki magát, illetve a Budapesti Tavaszi és a Budapesti Őszi Fesztivál. Jelenleg negyven színház, hét hangversenyterem és egy operaház működik a fővárosban, melyekkel együtt nyaranta rengeteg koncert, rendezvény és előadás teszi még színesebbé Budapest kulturális életét.
• A Magyar Állami Operaház neoreneszánsz, 19. századi épülete az Andrássy úton helyezkedik el. Az Ybl Miklós tervei alapján készült műemlék az ország egyetlen nagy létszámú társulattal rendelkező, kimondottan operákra, balettekre szakosodott színháza.
• Budapest kávézói közül kiemelkedik az 1894-ben megnyílt, New York kávéház, amelyet az UCityGuides internetes utazási iroda szakértői „a világ legszebb kávéházának”választottak, immáron kétszer, 2011-ben és 2013-ban is.
• A 2000-es évektől új turisztikai látványosság vált Budapest turisztikai életének meghatározó szereplőjévé, mégpedig az úgynevezett romkocsmák. Legismertebbek közülük például a Szimpla kert, a Fogas ház és az Instant, amelyek különleges hangulataikkal egyedi kikapcsolódási lehetőséget biztosít az érdeklődők számára
A fővárosban a Dunát tizenöt híd szeli ált, melyek északról délre haladva a következőek:
o Megyeri híd
o Északi Vasúti híd
o Hajógyári híd
o Árpád híd
o Margit híd
o Lánchíd
o Erzsébet híd
o Szabadság híd
o Petőfi híd
o Rákóczi híd
o Déli Vasúti híd
o Kvassay híd
o Hárosi híd
o Kossuth híd