Városismertető
Békéscsaba, Magyarország dél-keleti részén, a Körös-Maros közén található, Budapesttől 200, Debrecentől 130, Szegedtől pedig 90 kilométerre. Mérete alapján hazánkban középvárosnak, ám Európában csupán kisvárosnak tekinthető.
Gyulavarsánd (a román határ) mindössze 20 kilométerre keleti irányban húzódik..
Békéscsaba igen fontos közlekedési és vasúti csomópont: itt találkoznak a 44-es és a 47-es számú főutak, melyek a Budapestet, Kecskemétet,-Békéscsabát, Gyulát és Szegedet Debrecennel összekötő főutak.
A 120-as és 135-ös vasútvonalak a települést keresztezik.
Békéscsaba az előkerült régészeti leletei alapján évezredekkel ezelőtt lakott terület volt. A város a 13. század második felében jött létre. Nevével elsőként az 1332-1337-es pápai tizedlajstromban találkozhatunk., ahol már templommal rendelkező településként szerepel. Neve a Csaba személynévből ered, amely az Árpád-kor jellegzetes férfi neve volt.
A település a 17. század végén elnéptelenedett a törökellenes harcok miatt, majd a törökök kiűzése után Békés megye a felső-ausztriai származású Harruckern család birtokába került. Az 1700-as évek közepére Békéscsaba újra kezdett benépesülni, amit Harruckern János Györgynek köszönhetünk. A báró Felvidékről hozott munkára fogható lakosokat, akik között sok volt az evangélikus szlovák. Békéscsaba tökéletes alapokkal rendelkezett a mezőgazdasághoz, így az idetelepítettek itt is maradtak.
Az újratelepítés megkívánta templom építését, így 1745-ben megépült az Evangélikus Kistemplom, a mainál kisebb és egyszerűbb formában, patics falazattal, torony nélkül, mindössze 5 hónap alatt. A templom egybeforrt id. Tessedik Sámuel evangélikus lelkész nevével, aki Bécsig gyalogolt Mária Teréziához, hogy anyagi segítséget is kérjen a templomépítéshez. Tessedik Sámuel volt az első lelkész az evangélikus gyülekezetben, az ő papi szolgálatától kezdődően a mai napig szlovák és magyar nyelvű istentiszteletek vannak. A gyarapodó lakosság tette indokolttá egy sokkal nagyobb templom megépítését, így, bár több évi szüneteltetéssel 1807-1824 között megépült az Evangélikus Nagytemplom, a Kárpát medence és Közép-Európa legnagyobb templomának. Ma a két templom együttes megjelenítése a város jelképe, logója.
Érdekességek, tudnivalók:
- A vasútfejlesztési program ami jelenleg is zajlik, olyan vasúti pályát hoz létre, mely 160 km/h sebességű. Ezzel 2 órára csökkenti le a budapesti menetidőt.
- A nagy múltú éppen 100 éves sportélet szakágaiban nemzetközi sikereket elérő sportolókat is képez . Ónodi Henrietta olimpiai aranyat is hozott a városnak Barcelonából.
- A város rendezvényei is kimaradhatatlanok mint például : Csabai Kolbászfesztivál, Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé, Békéscsabai Tavaszi Fesztivál, Zenit Nemzetközi Fúvósfesztivál- Zenei ifjúsági találkozó, stb
A csabai kolbászról amit tudni érdemes
Tradicionális házi termék, mely generációk alatt fejlődött ki. Évszázadokra nyúlik vissza ez a családon belüli kolbászkészítés vagy hagyomány, mely napjainkig is fennmaradt. Keletkezésének pontos történetét nem tudjuk, azonban az biztos, hogy a kolbásznak 600-700 éves múltja ismert, neve „Kolbaz”, „colbaz”, „kóbász”, „kalbász” változatokban ismert.
Az eredeti Csabai kolbász Európai Tanács Földrajzi Oltalma alatt áll, ami annyit jelent, hogy Békéscsaba területén 40 km-es körzetben nevelt sertés húsából és szalonnájából a város közigazgatási határain belül készülhet. Mivel házi termék, ezért ízvilágát a fűszerezés befolyásolja, mert mindenhol kicsit más.
Az igazi Csabai kolbász recept
Hozzávalók:
10 kg Békéscsaba 40 km-es körzetében nevelt sertés húsa vegyesen (comb, lapocka, tarja,
dagadó, apróhús, kb. 70-75 % hús és 25-30 % szalonna arányban)
15 dkg édes, őrölt, házi paprika
10 dkg csípős, őrölt, házi paprika
(Az édes és csípős paprika aránya egyedileg változhat a csípős kolbászt eredményező 15 dkg édes paprika/10 dkg csípős paprika aránytól, a 22 dkg édes paprika/3 dkg csípős paprika csemege kolbász arányig.)
18 dkg asztali só
7 dkg apróra vágott fokhagyma
3 dkg fűszerkömény (egész)
Elkészítése:
A lehűtött, vegyes sertéshúst és szalonnát 6-8 mm-esre daráljuk és a fent leírt fűszerekkel összegyúrjuk. A fűszerekkel bekevert húsmasszát sertés vékony-, sertés vastag-, marha selyem bélbe, vagy vízáteresztő műbélbe töltjük. A betöltött kolbászt füstölő botra szedjük és hidegfüstöléssel (max. 18°C) kalibertől függően, a vékonykolbászt 2-3, a vastagkolbászt 6-8 napig füstöljük keményfa felhasználásával. Ezt követően hideg érleléssel szárítjuk, a vékony kolbászt átmérőtől függően 2 hétig, a vastag kolbászt szintén átmérőtől függően 5-6 hétig.